---

   

 
1. Elektronikus Anyakönyv vezetése
        Az 1895. évtől 2015. július 1. napjáig vezetett papíralapú anyakönyvi alapbejegyzéseket folyamatosan, szükség szerint rögzíti az új EAK rendszerbe.
 
2. Születési esemény anyakönyvezése – Csősz Községben nem jellemző, hiszen a kórházzal nem rendelkezik.
 
3. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat mind születendő, mind pedig megszületett gyermekre az anyakönyvvezető előtt tehető.
        A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok felvételénél vizsgálja a benyújtandó iratok meglétét és az eljárás jogszerűségét.

   

 
• a szülész-nőgyógyász szakorvos  által kiállított igazolás apai elismerő nyilatkozathoz, amelynek tartalmaznia kell:
 
  
• a szülés várható időpontját,
  
• a vélelmezett fogantatási időt,
  
• valamint a szülés várható idejét.
 
 
• az elismerést tevő apa és az      anya érvényes, a személyazonosságát és a magyar állampolgárságát igazoló      okmányokat (személyazonosító igazolvány, új, kártyás típusú vezető engedély, útlevél, és a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya)),
 
• elvált vagy özvegy családi  állapotú anya esetén a családi állapot igazolására szolgáló irat (pl.: jogerős bírói ítélet,      záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat).

   

 
• a fent, a születendő gyermeknél leírt személyes okmányok, és az anya családi állapotát igazoló okiratokon  kívül szükséges a megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonata, és a lakcímét igazoló hatósági igazolványa.

       

 
• mindkét házasulandó születési anyakönyvi kivonata,
 
• a személyazonosságot és az állampolgárságot igazoló okiratok, és a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya),
 
• elvált,vagy özvegy házasulandó fél esetében családi állapot igazolására van szükség, amelyet elvált házasulandó esetében jogerős bírói ítélettel, záradékolt házassági anyakönyvi kivonattal, özvegy családi állapot esetében pedig halotti anyakönyvi kivonattal, vagy a haláleset tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni.
 
• A házasság megkötésére a bejelentkezéstől számított harmincegyedik napon kerülhet sor.
 
• A kötelező várakozási idő alóli felmentésért alapos indokkal a házasságkötés helye szerinti jegyzőhöz lehet kérelemmel fordulni. A kérelem illetékmentes. Az illetékes jegyző a kötelező várakozási idő alóli felmentés megadásáról,vagy megtagadásáról a házasulandó feleket határozattal értesíti.
 
• A házasulandó feleknek a munkaidőn, és/vagy az önkormányzat hivatali helyiségen túli házasságkötése  esetében a házasságkötés és egyéb családi események megrendezéséről és      díjáról szóló 5/2011. (III.1.) önkormányzati rendelet szerinti kérelmet kell előterjeszteniük a házasságkötés helye szerinti jegyzőnek, aki a megfelelő feltételek megléte esetén (pl. terembérleti díj megfizetése, külső helyszín esetén a házasságkötés méltóságának megfelelő helyszín) engedélyezi a fent hivatkozott rendeletben foglaltak alapján, a házasság munkaidőn, és/vagy hivatali helyiségen kívüli házasságkötését.
 
• A házasulandó felek kérelmét figyelembe véve kell a házasságkötés időpontját kitűzni.
 
• A házasulandó feleknek kell gondoskodniuk a tanúkról, aki nagykorú, és cselekvőképes személy lehet.

   

 
• külföldi állampolgár házasságkötésére irányuló szándékának bejelentésekor az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy a családjogi előírásokban foglalt előfeltételek fennállnak-e.
 
• a külföldi állampolgár házasságkötéséhez szükséges iratok (alapesetben):
 
  
• születési anyakönyvi kivonat,
  
• családi állapot igazolás,
  
• lakcímet igazoló hatósági igazolás,
  
• tanúsítvány, amely azt igazolja, hogy a külföldi házasulandóra irányadó jog szerint a házasságkötésnek nincs törvényi akadálya,
  
• a külföldi házasulandónak az iratokat az Országos Fordító-és Fordításhitelesítő Intézet által történő fordítással ellátva kell benyújtani,
  
• az anyakönyvvezető a fent felsorolt iratokat a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvvel együtt az iratok elfogadhatóságának vizsgálata céljából felterjeszti a Tolna Megyei Kormányhivatalhoz,
 
 
• A házasságkötésre minden iratnak az anyakönyvi hivatalba történő beérkezésétől számított 31. napon köthető meg.

   

 
• a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni,
 
• a BÉT megkötésének általános  szabályai megfelelnek a házasságkötésnél leírtakkal.

   

 
• a haláleset anyakönyvezésére az  az anyakönyvezető illetékes, akinek a közigazgatási területén a halálesettörtént.
 
• a haláleset bejelentése a halottvizsgálatot végző orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal történik, amelyhez csatolni kell az elhalt személyi azonosságát igazoló okmányait, és amennyiben a hozzátartozó rendelkezésére áll, akkor az elhalt születési és/vagy házassági anyakönyvi kivonatát.
 
• a halálesetet bejelentheti a hozzátartozó, vagy az, aki a halálesetről tudomást szerzett. Temetkezési vállalkozó által történt bejelentéshez szükséges az elhunyt  hozzátartozójának meghatalmazása is.
 
• Az anyakönyvezéshez át kell adni a bejelentőnek az elhalt személyi azonosításra alkalmas okmányait is, amelyet érvénytelenítés után az anyakönyvvezető a hozzátartozó kérelme alapján visszaad.

   

 
• Házassági név módosítása:
 
  
• a házassági név módosítására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes.
  
• a házassági név módosítására irányuló kérelmet bármely (pl. lakóhely) anyakönyvvezetőnél előlehet terjeszteni,
  
• a házassági név módosítására irányuló kérelemhez csatolni kell, amennyiben rendelkezésre áll, a házassági anyakönyvi kivonatot, vagy elvált családi állapot esetében a jogerős bírói ítéletet, vagy a válást tartalmazó záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot,
  
• illetékbélyegben kell a kérelemhez csatolni az házzasági névmódosítási illetéket, amelynek összeg 3000.-Ft.
• az új házassági nevet tartalmazó anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.
  
• 2014. január 1. napjától a férfiaknak is van házassági nevük, tehát a házassági névmódosítás szabályai rájuk is vonatkoznak.
 
 
• Születési családi és utónév:
 
  
• magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére- az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezi,
  
• a névváltoztatási kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél,
  
• a kérelemhez csatolni kell a névváltoztatással  érintett személy, illetve szülő névváltoztatása esetén a       névváltoztatással érintett kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
  
• amennyiben a nevet változtató személy házasságban él, és a nevét a másik házastárs valamilyen formában       viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed, és ebben az esetben a házassági anyakönyvi kivonatot is csatolni kell a kérelemhez.
  
• a születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke első ízben 10.000,-Ft.,amelyet a kérelem előterjesztésekor illetékbélyegben kell leróni,
  
• ugyanazon személy esetében születési névváltoztatás az első névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 év múlva nyújtható be, és az eljárás illetéke ebben az esetben már 50.000.-Ft.
 

   

 
• A kérelemhez csatolni kell      annak igazolását– pl. személyi igazolvány, lakcímnyilvántartás alapirata –      , hogy a kérelmező a nevét a kért formában használta.
 
• például, ha valaki a házassági nevét GIPSZ JAKABNÉ-ként viselte egész élete során, de a házastársa      halálának anyakönyvezésekor kiderült, hogy a házasságkötéskor a házassági neve: GIPSZ JAKAB JÓNÁSNÉ volt, akkor a megfelelő iratokkal bármely anyakönyvvezetőnél kérheti, hogy a házastárs haláláig viselt GIPSZ JAKABNÉ      nevet viselhesse tovább.
 
• a kérelmet az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter bírálja el,
 
• ezen névváltoztatási eljárás illetékmentes.

   

 
• magyar állampolgár külföldön  történt anyakönyvi eseményét magyar anyakönyvnek is tartalmaznia kell,      ezért a magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint magyarságú hozzátartozója halálesetének hazai anyakönyvezését.
 
• hazai anyakönyvezni kell az állampolgársági eljárás keretében magyar állampolgárságot szerzett személyek anyakönyvi eseményeit is.
 
• a hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely anyakönyvvezetőnél, vagy konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.
 
• a hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a személyazonosításra alkalmas iratokat, és a külföldön történt anyakönyvi eseményről kiállított okiratokat hiteles magyar fordítással ellátva (OFFI).

   

 
• az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél, vagy hivatalos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni,
 
• az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem benyújtását követően csak akkor kerülhet sor, ha a 2014. július 1. előtt anyakönyvezett eseményeket, amelyek még a papíralapú anyakönyvben szerepelnek, az anyakönyvi esemény helye szerinti      anyakönyvvezető már felrögzítette az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerbe,
 
• a 2014. július 1. után történt      anyakönyvi események, illetve a papíralapú anyakönyvben szerepelő, de már      az elektronikus rendszerben rögzített anyakönyvi eseményekről bármely      települési anyakönyvvezető tud anyakönyvi kivonatot kiállítani,
 
• az anyakönyvi kivonat kiállítása a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat megkötése és a haláleset anyakönyvezése után első alkalommal illetékmentes,
 
• azt, hogy mely esetekben illetékmentes, vagy illetékköteles az anyakönyvi kivonat további kiállítása, azt a illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza,
 
• az anyakönyvi kivonat illetéke – amennyiben illetékköteles – 2000.-Ft., amelyet illetékbélyegben kell a      kérelemmel egyidejűleg előterjeszteni.

   

 
• az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyintézés 2013. január 1. napjától a járási hivatalok hatáskörébe kerültek, tehát minden, az állampolgársággal kapcsolatos kérelmet náluk kell benyújtani.
 
• NEM változott azonban az állampolgársági eskü intézménye, ugyan is akkor válik valaki jogerősen magyar      állampolgárrá, ha a választása szerinti település polgármestere előtt állampolgársági esküt, vagy fogadalmat tesz,
 
• a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja az eskütétel napja lesz,
 
• az anyakönyvvezető koordinálja az eskütétellel kapcsolatos feladatokat, és elvégzi az eskü, vagy fogadalom letétele utáni adminisztrációs munkát, pl. átvezeti azszemély iadat-és lakcímnyilvántartáson az állampolgárság változását.

                    E-mail:kiss.zsanett@csosz.hu